Oldalak

2013. március 18., hétfő

Egy hét és tavas

Megláttam egy fotót csodás festett, díszített Húsvéti tojások
szépen elrendezve egy nagy kosárban.

Már itt a Húsvét?!
Valahogy úgy tűnik, mintha az elmúlt években felgyorsult volna az idő.
Mintha egy másodperc most sokkal rövidebb lenne, mint 25 éve.
Alig hevertük ki a Karácsonyt, és a Március 15.-ei viharokat.
Aztán a Húsvét szó járt néhány kört a fejemben.
Hús-vét. Mi? Vét a hús?
Érdekes.
Miért nem szabad ilyenkor húst enni?
Mi lehet a Húsvéti böjt kiváltó oka?
Kicsit utána néztem.

"húsvéti böjt hat héttel húsvét előtt kezdődik Húshagyó kedden, és (másnap) Hamvazó szerdától húsvét vasárnapig tart. A Nagyböjt vallási és egészségügyi okok végett alakult ki, egyrészt önfegyelemre és lemondásra tanít, másrészt gyógyítja a szervezetünket..
böjt szinte minden vallásban fontos szerepet tölt be és valóban teljes lemondást igényel – legtöbbjük rendszeres vagy többszörös „koplalást” ír elő, amely fizikai és szellemi tisztulást eredményez. A buddhisták teliholdkor és ünnepnapokon semmit nem ehetnek, csakis folyadékot ihatnak; a hinduk úgyszintén, de újholdkor és ünnepnapokon; a muzulmánok ramadán idején csak naplemente után ehetnek és ihatnak bármit; a zsidók bűnbánat napján és egyéb ünnepnapokon nem ehetnek, ihatnak naplementétől naplementéig; az ortodoxok több ünnepnapon és szerdánként vagy péntekenként semmi állati eredetű ételt nem ehetnek. ..."


"A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés."

Ahogy utána néztem nem csak ezek az idéző jelben bemásolt dolgok 
kerültek elém, hanem még sok érdekesség.

A magyar nép vér vonala annyiféle népével "gazdagodott" már, hogy nem lehet senkiről azt állítani
Mégis a keveredések ellenére él az a réteg, aki legbelül érzi az ősi vér erejét,
Most a negyvenhez közeledve veszek észre dolgokat.
A napokban elmosolyodtam, mikor egy szépen megfűzött gyöngysort 



A keresők többsége a vallási, pontosabban a keresztény hithez kapcsolódó anyagot dobja ki.
Mégis akad egy-egy eldugott kis oldal, ahol olvasni lehet az ősi magyar tavaszi ünnepekről.

Eljátszottam a gondolattal. :)
Ha most a Magyarok (a régi országhatárokon belül értve) eldobnák a keresztény hitet
és egyszerre visszatérnénk az ősi világnézetünkhöz,
(amelynek alap elemei nem sokban különböznek a keresztény vallás alapjaitól)
Most nem Húsvétot ülnénk, hanem Tavaszi napfordulót várnánk.
Érdekes lenne.

Van egy réteg, akik hisznek benne, hogy az ősi magyar kultúrát kell ismét feléleszteni.
A turáni "élet érzést". Sólymokkal vadászni, lovagolni, íjászni, öltözködés, és egyebek...
Kétségeim vannak, hogy ezt a többség magára veszi egyszer.

ősmagyar.
Az, hogy egy régi név sikeresen fennmaradt hosszú időn át, nem bizonyítja, hogy viselőjének családjába
nem kerültek más népek. Az csak a nevét tudja visszavezetni.

hallja hívó szavát. Ezt az érzést egy politikus sem tudja elnyomni, és 
semmiféle megalázó törvény bevezetése nem tudja feledtetni.
Valahol mélyen minden igaz magyar emberben ott van.

Csak egy példát mondjak, ami számomra nagyon érdekes.
- Kisgyerekként előfordult, hogy kezembe került 
egy - egy díszesebb öv, pánt, vagy nyaklánc,
Az volt az első, hogy rendeltetés szerű használata helyett, 
a homlokomhoz próbáltam, amolyan fejdíszként.

a tükör előtt a homlokomhoz emeltem.
Ekkor döbbentem rá, hogy ez nem lehet véletlen. 
Eddig olyan gyerekes dolognak tartottam, de valami néha kattan az emberben.
A nők régen a homlok részt pántokkal, gyöngyökkel, arany ékszerekkel díszítették.
Vannak olyan mozdulatok, amik belénk égtek.
Ez is valami ilyen dolog lehet.
:)
Mára ennyi a gondolatokról, érzésekről..
Szerintem sokunknak akadnak hasonló élményei.

2013. március 15., péntek

Március 15.

Ünnep nap.
Tegnap óta esőtől a jégig minden fajta csapadékot produkált az időjárás.
Nem is tudja milyen jót tett ezzel a Magyaroknak.
(persze csak az ünnep szempontjából!)
Végre nem a politikáról szól ez a nap! Na, végre!
Nincsenek tüntetések, nem a randalírozó tömeg képe megy a tv-ben..

A másik oldalon meg sajnálkozást ébreszt.
A sok ember, aki a havas, jeges utakon ragadt.
Sajnálat és szomorúság.
Meg mérges vagyok, ha arra gondolok, hogy már jó előre jelezték a médiában,
ítélet idő várható. Rengetegen figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetést.

Most komolyan. Miért kell elindulni, ha ezt tudja?
Kocsiba ülnek takaró, étel és ital nélkül, sőt, gyerekekkel.
Vagy ezek az emberek szuper képességűeknek hiszik magukat?
Esetleg úgy érezték, hogy ez megint csak egy felfújt hír, őket úgy sem érinti?
Mióta az eszemet tudom, nem emlékszem ilyen hírekre.
"körülbelül 40 autó rohant egymásba"
Elképesztő!
Mikor egy autó vezetőnek azt mondják 0 méter a látó távolság
akkor vajon mennyivel közlekedik? 60-al? 40-el? 20-al?
Külföldi el sem indul.
Na de egy Magyar? Ó, annak nincs akadály. (Max. összetöri a kocsit, de ő sérthetetlen. Meg sem fordul a fejükben, hogy baja lehet. Az meg pláne nem, hogy másokat sodorhat bajba.)
Talán nincs egy benzinkút sem az utak mentén, hogy félre állva ott várja meg, míg járhatóvá teszik az utakat?
Mondjuk az erős széllel akkor sem biztos, hogy birkózni kellene...

Vajon kik indultak útnak most?
-Aki munkából megy haza. Bosszankodnak, hogy a főnökség nem tudta volna elengedni őket egy-két órával hamarabb. Nem gondoskodnak a munkásaikról. Csak a termelés a fontos nekik.
Bosszantó a tehetetlenség érzése.

-A főnök is útra kelt párjával. Ők persze más céllal. Oda kell érnie x,y településre, már kifizette a wellness hétvégét. Nem mehet kárba a pénze. ...Lehet nem is a felesége ül mellette.
Jövő héten megint a fárasztó munka helyén kell helyt állnia. Szegény ember.
Monoton az élete, a munkásai is folyton bosszantják kéréseikkel...

-A család is útra kelt vajon? A nagyszülőket, rokonokat meglátogatni?
A szülők talán jobban érzik a felelősséget. Talán többen nem indultak el.
Akik mégis, azok most nagyon gondterheltek a döntéseik miatt.

-A diákok is elindultak haza. Talán szerencséjük volt és még csütörtökön haza értek.
Biztos akadt aki nem jutott haza. Talán egy átmeneti szálláson kell várnia.
Szüleik aggódnak értük...

Sokféle embert tesz próbára az élet.
Ha másképp nem megy az időjárással.

Meg persze ott vannak az elzárt települések.
Talán 2-3 napig ki bírják.
Aggódva figyeljük őket.

Gondolat indító események ezek.
Sokan sajnos ilyenkor is csak keseregnek.

Nehezen szánják rá magukat arra, hogy egy kis időre
megálljanak és elgondolkozzanak a dolgokon.
Minden esemény, ami az életünkben bekövetkezik, vagy az utunkba akad,
addig ott is marad, míg nem dolgozzuk fel.
Dolgozni kell vele. Fejben.

Átgondolni a történéseit az adott eseménynek.
Úgymond, feldolgozni.
Ez olyan, mintha az ételt rágás nélkül akarnád lenyelni.
Nem lehet. Meg kell rágni, hogy le tudd nyelni.
Az dolgokat is végig kell gondolni, hogy fel tudd dolgozni.
Ha nem tudod túltenni magad valamin, az ott marad
az életedben. Többnyire valamilyen betegség formában jelentkezik.

Ha teheted most adj magadnak időt.
Hunyd le a szemed kicsit és lélegezz. Figyeld a gondolataidat.
Minden kérdésedre megvannak már a válaszok.
Bízz magadban és a teremtésben.

2013. március 14., csütörtök

A magyarokról

Évekkel ezelőtt történt.
Volt egy fura érzésem, mikor megnéztem az István a király rock operát.
Úgy éreztem nem ez az igazság. Nem így kellett volna történnie a dolgoknak.
Nem értettem, hogy miért nem Koppány került trónra??
A magyar ősi öröklési szokás szerint neki kellett volna trónra kerülnie.
..És a papok hatalma sem tetszett. Egy szabad népet így kell szolgává tenni - papokkal, hamis szavakkal.
Aztán ezt a szép kerek írást találtam az egyik közösségi oldalon.
Úgy érzem ez mindent megmagyaráz.
Innentől pedig bemásoltam a szöveget.
:

"A Turáni átok - Árulás – Esküszegés
A halott királyunknak, Szent Istvánnak, mint árulónak, ősi szokás szerint levágták a jobb kezét. 
Később a mumifikálódott kézből Róma (Vatikán) csinált ereklyét, így született a "szent jobb"!
„A nép amelyik elhagyja Istenét, azt a népet Istene is elhagyja.”

Miután Attila halála után fiai között nem volt győztes utód, 

némelyek hazamentek Szkitiába, Turániába, 
néhány ezer pedig magát a túlerő és az üldöztetés elől már nem hunnak, hanem székelynek nevező letelepedett és őrködött Székelyföldön, várva a Hunok (magyarok) visszajövetelét az erősítéssel.

A turáni népek közé eredetileg a következőket sorolták: török vagy türk népek, ujgorok, kazahok, 
oszmán-törökök, kipcsapok, szkiíták(szittyák), hunok (magyarok), avarok, mongolok, mandzsuk.
A turáni-átok a magyarság egyik feltételezett őshazájáról, az ázsiai Aral-tó környéki Turáni-alföldről kapta nevét. 
Az akkori idők magyar ősvallásáról alig tudunk valamit, mert kevés a hiteles forrás. 

Az bizonyos azonban, hogy szabad vallásgyakorlat működött a nép körében, azaz mindenki abban hitt, amiben akart. A magyarok hittérítők, kereskedők és utazók révén ismerték már a keleti- és nyugati kereszténységet, az iszlámot, a zsidó hitet és más, kisebb ázsiai vallásokat is. Sűrűn megfordultak köztük idegen népek képviselői, akiket nem korlátoztak hitbéli életükben, sőt ha valaki akart, csatlakozhatott is hozzájuk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a magyaroknak ne lett volna saját hite.

A turáni-átok ősi magyar legenda, sokféle változata terjedt el, de mindegyikben közös az átok, 
a táltosok megátkozták a magyarságot. Legyen sorsuk széthúzás és belviszály, soha, semmiben ne egyezzenek, belső féreg rágja a nemzetet, lassú pusztulás végezzen vele. A magyarok közti széthúzás, ellenségeskedés 1000 éven át tartson. Más források szerint addig, amíg Hunnia (Magyarország) a római egyházat követi. 

Nézzük, hogy alakult ki az átok!
Manapság pogánynak mondják az ősmagyarokat, és ezt a pogányságot úgy képzelik el, mint a kereszténység ellentétét, holott nyelvészeti bizonyítékok igazolják, hogy „pogány” kori szókincsünkkel nevezzük meg a kereszténység világát, hogy a magyar nyelv honfoglalás előtti szavaival az egész Bibliát le lehet fordítani. 
Ez pedig azt mutatja, hogy korábbi hitünk nem állhatott messze a kereszténységtől. A lélek, Isten, hagymáz (ördög), bölcs, boszorkány, stb. mind-mind ősmagyar szavak. A vízzel való meghintés régebben is tisztított, ahogyan a kereszteléskor is a víz tisztító jelképként szerepel. A Mennyei Úr régen is minden létező dolog teremtője volt, és az engesztelő áldozat is létezett.

Íme, az egyenes vonal az ősvallástól a kereszténységig. Hiszen maga Isten neve, az ISTEN szó is két ősi istenség nevének összefonásából alakult ki: Istár, a vizek, a lélek és a termékenység istennőjének és Enlil, az ég, a föld és a világűr istenének nászából született a világ. Isten eggyé lett a világmindenséggel, akinek neve van, de személyisége nincs, mivel Ő maga az egész világ. Isten maga az élet, ezért mindenben Isten nyilatkozik meg… 
Ez volt az ősvallás, melyből minden más hit kialakult, elferdítve az eredeti igét. Ezért nem harcoltak elég keményen a magyarok az erőszakos térítések ellen. A táltosok megértették az emberekkel, hogy mindegy, melyik vallás jelét vetik magukra; ha Isten nevét mondják, a világmindenség erejével töltekeznek újra. 
Tulajdonképpen a kereszt jele sem Jézus halálára utal, mert ez is egy ősi szimbólum. Aki a világmindenséget akarja ábrázolni, az két vonalat mutat: egyet északról délnek, egyet pedig keletről nyugatnak. Esetleg felmutat az égre, majd le a földre, aztán körbe a látóhatáron. Ez a kereszt; a legősibb jelképek egyike, mely jóval Jézus megfeszítése előtt már használt volt, és amelyet a keresztény egyház felhasznált, félremagyarázott és kisajátított.

Az áruló IstvánMindezzel Rómában a mindenkori pápa is tisztában volt. Egy mindjobban elferdített, félremagyarázott hit nevében szerveztek világbirodalmat, de nem számoltak a magyarokkal, az igaz hit őrzőivel, akik mindent jobban tudtak, mindent jobban csináltak, akik leleplezhették őket. Ezért kellett idegeneket a nyakukra ültetni, amit viszont csak a vallás nevében tehettek meg. Ráadásul szükségük volt egy belső emberre, egy olyan főúrra, aki a hatalomért sok mindenre képes. Ez volt Géza fejedelem és fia, Vajk (a későbbi István).
Az tény, hogy az un. "Etelközi vérszerződésben" szent esküvel fogadták a törzsfők a fejedelem szeniorátus szerinti öröklését. Ez a szeniorátus az a rendszer volt, mely szerint Álmos legidősebb sarja örökölte a vezérlő fejedelem tisztét. 

Ez Géza halála után egyértelműen Koppányt illette volna
Akkor meg hogyan jutott trónra Vajk (István), akit nem illetett volna a vérszerződésben fogadott eskü alapján a trón?
A válasz egyszerű, csak talán nem szalonképes kimondani. Árulással, pártütéssel, gyilkossággal. 

Idegen katonák segítségével. Ma úgy mondanánk véres puccsal, majd ebül szerzett hatalmának megszilárdítása érdekében véres leszámolással.
Géza Taksony fejedelem fia volt, és puccs nélkül aligha válhatott volna belőle is fejedelem, mivel az ősi rend szerint nem ő örökölte volna a hatalmat, hanem Taksonynak rangsorban utána következő legidősebb férfirokona. Később ugyanígy nem Istvánnak, hanem Koppánynak kellett volna követnie őt a fejedelmek sorában. Hogy megerősítse magát posztján, szövetségeseket keresett, ám a magyarok közt nem találván eleget, idegenek felé fordult, és ez kapóra jött az egyháznak. Róma, hűbéresén I. Ottón keresztül segítséget ígért Gézának, ha a fejedelem elpusztítja a régi magyar, hun rendet és a régi vallást, amely a pápai kereszténység és így Róma vesztét okozhatta volna. Az érdekek itt találkoztak.
Géza fiát, Vajkot német papok nevelték, és feleséget is a bajor uralkodóházból választott neki. Később vette fel az István nevet (István férfinév a görög Sztefanosz névből származik, közvetlenül az Istefán alakból. Jelentése: virágkoszorú, korona „koszorút viselő”, „megkoronázott”). 

Géza megszilárdította a fejedelmi poszt már-már csupán névleges hatalmát, és a feudalizmus béklyóit rakta a népre. Az idegen papok partnert láttak benne a római kereszténység és a német hatás terjesztésében, ezért segítették céljai elérésében, miközben fiát teljesen a befolyásuk alá vonták. Ma úgy mondanánk, hogy a gyermek Istvánt sikeres agymosásnak vetették alá. Ő pedig elszakította a magyarságot keleti gyökereitől, az eredendő ősvallást és az ősi tudást semmisítette meg és a teljes eredettörténetet, amely pedig még a keresztény térítők egy részét is megragadta és felismerésre késztette. Olyannyira, hogy némely templomban magyar írást használtak, magyarul miséztek, és ősi magyar szövegeket gyűjtöttek össze. Róma azonban ettől félt leginkább, hiszen úgy tűnhetett, hogy nem a keresztények térítik a magyarokat, hanem az ősi tudás győzi meg a térítőket. 
Ez nem maradhatott ennyiben, ezért István király Kr. u. 1000-ben a következő rendeletet adta ki:

„…a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra haladó pogány írás megszüntetődjék és helyette latin betűk használtassanak… Továbbá a templomokban található pogány betűkveli felírások és imakönyvek megsemmisíttessenek és latinra cseréltessenek. Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat 
beadnak, 1-től 10 dénárig jutalmat kapjanak. 
A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel és vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék.”
Ezt a náci Németországban könyvégetésnek nevezzük, és ma mindenki elítéli. 
A 10 dénáros jutalmat meg a III/III.-as ügynöki tevékenység vérdíjának mondanánk és megvetnénk.
István törvényei szó szerint elégítik a magyarság teljes eredettörténetét, azt hazudva a világnak, hogy a magyarság mindössze 1000 éves múlttal rendelkezik. 

Ilyen szörnyű teljes kultúrát eltüntető gondolata legközelebb Adolf Hitlernek volt.
Ez a rendelet lehetett a kezdete ezeréves balsorsunknak. 
Nemcsak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de hagyományaikat, értékrendjüket, történelmüket és eredetüket is. Ezek nélkül pedig nem lehet igazi jövője egy nemzetnek még akkor sem, ha a turáni-átok nem működik.

Vajk (István) idegen német katonákat csődít magyar honba, majd a temérdek német katona szuronyán hatalomra emelkedik. Amikor Kádár ugyanezt megcsinálta orosz katonákkal a háta mögött egy ország gyűlölte meg. Az ugyanilyen áruló Istvánt meg 1000 év után hozsannázzuk. 
A magyarokat az idegen német haderő katonái polgárháborúba taszítják és mészárolják. 
Tetejébe idegen vallást kényszerítettek évezredes magyar vallás helyére. A felháborodott magyar törzsfőket, az ősi magyar vallás papságát, sőt saját családtagjait is legyilkoltató Vajk így lesz "dicsőséges" király. 
És nem utolsó sorban Vajk, a magyarság kulturális örökségét tűzzel-vassal írtatta, írásos emlékeiket az "új" hatalom egyszerűen megsemmisítette. 
Vajon nem átkozták joggal (Turáni-átok!) a pártütő, puccsista vezetőt és idegen német katonáit, idegen vallást terjesztő papjait, a magyar táltosok?

Egy biztos. Taksony majd fia Géza, után fia Vajk hármas szerepe alsó hangon is kétségesen dicsőséges. 
Gondolok itt arra, hogy nem jeleskedtek a magyarság kultúrájának, vallásának, esküvel fogadott szerződésének és eredet történetének megtartására és ápolására. Na persze felmerül a kérdés, vajon tetteikkel jót vagy rosszat cselekedtek a nemzet szempontjából? 
Emelkedni vagy süllyedni indult a magyar nemzet?

Vajkot, aki I. István király néven lett a magyarok királya az a Római pápa ültette a trónra bábként, 
akinek elődje I. Leo már Attila hadai előtt könyörgött, hogy Attila ne rombolja le Rómát. 
És olyan hadisarcot ígért Attilának, hogy az elvonult megkímélve a Nyugat-Római Birodalmat. 
Elsőként I. László rendelte el, hogy "Szent István napja, mint szent ünnep megtartasson". 

Augusztus 20.-át egyébként az 1083-as szentté avatáskor a pápa, VII. Gergely, jelölte ki. 
A király fehérvári sírjánál lezajlott szertartást követően, külön kultusz tárgyává vált jobb keze, amelyet teljes épségben sikerült megtalálni.
István halála után a magyarok, ősi magyar szokás szerint, mint árulónak levágták István kezét.

A halott királynak, mint árulónak, ősi szokás szerint levágták a jobb kezét. 
Később a mumifikálódott kézből Róma (Vatikán) csinált ereklyét, így született a "szent jobb"!
De mint tudjuk a történelemkönyveket mindig a győztesek írják, és így lesznek az árulókból szentek. 
Így lett a magyarság eredettörténete, ősisége, büszkesége eltörölve a germánok és a római pápaság által.

Nem szeretnénk Vajk (Szt. István) szerepét egyoldalúan minősíteni. Pusztán szerettük volna bemutatni, hogy ez a rendelet akár lehetett is a kezdete a magyar balsorsnak, más néven a kulturális, és hitéleti (spirituális) alámerülésnek. 
Illetve szerettem volna rávilágítani arra is, hogy esetleg lehetett alapja és kiváltója az un. "Turáni-átoknak".

A legyilkolt több ezer magyar főpap (gyógyító és történet-író Sámán és Táltos) akik mellékesen őrzői voltak felbecsülhetetlen értékű több ezer éves iratoknak (a magyarság eredet történetének) látva ősi rovásírással írott könyveik elégetését, társaik tömeges kivégzését, a főurak (törzsfők, a Gyula és a magyar vezérek) legyilkolását érthető módon akár átkozhatták is azt, aki ezt a gyalázatot végrehajtotta. Hangsúlyozom mindezt idegen német katonák és idegen papok vezetésével. Nem hisszük, hogy el kell kendőzni azt, hogy nézhető Vajk (Szt. István) hatalomra jutása és ténykedése úgy is, hogy ez volt az az idő, amikor nemcsak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de hagyományaikat, értékrendjüket, viselkedés kódexüket és történelmüket is. 

Ezek nélkül pedig nem lehet jövője egy nemzetnek még akkor sem, ha a turáni átok nem több, mint mítosz.
Ha csupán a tényekből indulunk ki, akkor különös képet kapunk. 
A tények ugyanis azt mutatják, hogy a magyarság (hunság) évezredek óta létezett, amikor Szent István tette, amit tett. És Szent István után nem telt bele pár száz év és a tatár megsemmisítette a magyar államot. 

Majd röviddel utána a török. Nem sokra rá a Habsburg. Majd az orosz. 
Ami tény, a magyarság elsatnyult, elkényelmesedett, sorra veszíti háborúit. 
Erkölcsét, önbizalmát, területeit, büszkeségét.
Úgy tűnik, mintha Isten elhagyta volna népét...

Azt, hogy Szent István igyekezett kiszolgálni a nyugatot az tény. Az is tény, hogy a magyarok régi hitét kiírtatta, s az új vallást tűzzel-vassal terjesztette. Az egyház szereti is Szent Istvánt. Érthető. Ám adott-e nemzetének sikert és szerencsét az István által tűzzel-vassal nemzetére kényszerített új vallás? 
Az új vallás sikeres nemzetet, legendás katonai erőt generált-e a korábban régi hitével fergeteges erővel rendelkező magyarságnak?
Vajon eretnek dolog lenne-e azt a kérdést feltenni, hogy a hőn vágyott nyugat jeleskedett-e a történelem során a magyarság megsegítésében?
Eretnek dolog lenne rákérdezni, hogy hol volt a nyugat, amikor jött a tatár? 

És, hol volt, mikor jött a török? Na, és amikor itt felejtette magát a Habsburg? Hogy a nyugat hogyan képviselt minket Jaltában? És Trianonban? És hol voltak 1956-ban? Vagy épp érdekes kérdés lenne, hogy ma miben segít nekünk az IMF vagy az EU? A be vagy a kihordásban?


Ismétli magát a történelemNapjaink közéleti állapota aligha szorul bővebb bemutatásra, hiszen nyilvánvaló, hogy vezető magyar politikusok törekednek az ország, a nemzet kettészakítására. És még csak azt se mondhatjuk, hogy új jelenség ez a hazai politikai életben; elég belelapoznunk a történelemkönyvekbe, hogy hasonló helyzetek tucatjaival találkozzunk… 

A körülöttünk élő népek előszeretettel dörgölik az orrunk alá, hogy a magyarok ötszáz éve minden megvívott háborújukat elveszítették. Mi ehhez nyugodtan hozzátehetjük, hogy azért veszítettünk, mert az ország vezetői (sőt, egy-egy hadseregünk vezérkari tisztjei is) ahelyett, hogy a külső ellenséggel hadakoztak volna, tehetségük javát az egymás elleni áskálódásra fordították. Ez vezetett közvetve a mohácsi vészhez, ahol Szapolyai „lekéste” a csatát, mert ő akart a király lenni és azt akarta, hogy II. Lajos meghaljon. 

Nem érdekelte az ország csak a saját hatalma. A Rákóczi-szabadságharc bukásához, is széthúzásunk vezetett, mert már a koncon marakodok úr és jobbágy, míg eközben a labanc győzedelmeskedett. 1849-ban Kossuth „elfelejtette” megadni a nemzetiségeknek a jogokat, úgy bánt velük, mint velünk a Habsburgok. 

A nemzet széthúzása vezetett ahhoz is, hogy vesztesen kerültünk ki az első és második világháborúból, de még az 56-os forradalom is ezért bukott el. Hogy van az, ha bármit is mond a kormány az rögtön más, gyökeresen ellenkező véleményen van? Mi ez a megosztás, széthúzás. Miért oszt meg Orbán Viktor? Miért hazudik Gyurcsány? 
Tényleg, még most is hat az átok? 
Vagy csak egy legenda?"

Ha sikerült végig olvasnod ezt a hosszú írást, megírhatod mit gondolsz róla Te?
Úgy gondolom vannak köztünk akik fejben Magyarok és vannak akik szívvel.
A különbség nem nagy, de mégis.
...

Fáradtság

...
"Fáradt vagy élni? 
Igen, egy napon úgy érzed, túlságos feladatra vállalkoztál, mikor embernek születtél e földre.
Túl sok volt az ellenállás, a kiszámíthatatlan, az ellenséges, az aljas, a reménytelen, 
túl sok volt a feladat, túl sok a szenvedés, a csalódás. 
De nem gondolod-e, nem érzed-e, hogy éppen ez a reménytelenség, 
ez a "túl", ez a "sok" adott rangot és értelmet életednek? 
Nem érzed-e, hogy feladatod volt, személyes dolgod? 
Nem érzed-e, hogy a természet, mely olyan esztelenül túloz és pazarol, 
megtisztelt azzal, hogy embernek alkotott és emberi mértékben szabta ki feladatod a földön? 
Mi lehetsz más, mint fáradt? 
Ez volt a dolgod: hogy élj és elfáradjál."

/Márai Sándor/


Álmodozó


"...Mit csinálsz?
- Álmodok.
- Ébren?
- Ébren.
- Úgy nem lehet.
- Én tudok.
- Hogyan?
- Azt nem tudom, de nekem megy.
- Miről álmodsz?
- Mindenről ami jó.
- Például?
- Egy tökéletes világról.
- És mire jó ez?
- Ilyenkor nem fáj semmi, egyszerűen csak elmegyek egy másik világba, ahol minden úgy van, ahogy én akarom, ahol nem kell félni, nem kell aggódni, nem kell semmit csinálni, amit nem akarok, egyszerűen csak boldognak kell lenni.
- Akkor, ha nem álmodsz szomorú vagy?
- Nem, csak nem mindig vagyok boldog.
- De hát mindig vidámnak látszol!
-Te úgy látod.
- Az, hogy lehet?
- Mert azt akarom, hogy úgy lásd.
- És, hogy csinálsz úgy, mintha boldog lennél, ha nem vagy az?
- Egyszerűen. Csak elmegyek az álomvilágomba..."






A fenti írást a neten találtam.
Valami van benne, ami miatt megmaradt bennem.
Ébren álmodni. Álmodozni. :)
De jó is volt fiatalon.
Aztán mindig akadt egy komolyabb lélek a közelben, egy felnőtt, aki egy mondattal visszarántott a valóságba. Talán a sok megvalósulatlan vágy ezért nem teljesedhetett be. Nem maradt időnk végig vinni az álmodozást. Vajon mi lett a vége? ....